FeljegyzésekUránuszlakóTestvérbolygókForrások


Üdv itt!


Az én nevem Névtelenke, és az Uránuszon élek. Innen írok nektek, mindenféle csacskaságokat, a bolygómról, és úgy általánosságban az életemről - ugyanis nem vagyok itt olyan egyedül, mint azt hinnétek.
Hallgassátok meg a mesémet történetemet.

Most üvölts...



...hogy az üzeneted az Uránuszig is eljusson! Kérlek ne káromkodj és szólíts a nevemen (mert van)!
Érezd jól magadat!

☀Csak, hogy jobban megismerjetek☀
2014. április 21., hétfő | 0♥leave your comment
Most még nem szeretnék beszélni a bolygómról, ahhoz kicsit jobban kellene ismernünk egymást.
De azért mesélek egy kicsit - magamról.

Once upon a time... (Fordítás: Egyszer régen...)
...volt egy lány.
Úgy hívták,
hogy Névtelenke.
Bátor volt, de kicsit őrült.
Mindig félt, de sosem adta fel.
És sikerült neki.
Újra itt van.
Hazajött, itt él.
Velünk -
az Uránuszon.
Akarod hallani,
hogy milyen is ő?
Egy kicsit hülye,
de szerethető.
A története,
nemigen szép,
sok a csata,
s az árnyék.
Mondása csak egy volt,
örök érvényűvé tette,
szíveben mindig is
jócskán féltette:
Vigyázz mindig,
hogy merre jársz,
mert lehet,
hogy egyszer,
rám találsz.

A BETEGESEN ŐRÜLT ÉS DILIS 
TÖRTÉNETE ANNAK, AHOGYAN
HÜLYE LETTEM MEGSZÜLETTEM

Vigyázat, pajzsokat a kézbe, ütök!

1998 rosszul indult.
Egy szegény farmercsaládba, egy leány született, holott férfi kellett volna a családba - kihalófélben volt már az összes. De mit lehetett volna tenni, eldobni nem akarták a gyereket - így hát megtartották.
Na, én pont emellett a ház mellett értem földet.
Nem is tudtam elképzelni, hogy mégis, hogyan gondolták, hogy ledobnak engem ide - végtére is, még csak 1835 éves voltam!
Először tiltakoztam, de aztán beletörődtem a megváltoztathatatlanba, majd leéltem, összesen 16 évet a Földön.
Ezek alatt az évek alatt, szorgosan írtam a jelentő és személyes leveleket az Uránuszra.
Ezeket unhatod szét olvashatod el.

Van hozzá merszed?

| Newer Post